Alagút szindróma

Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő


A mozgásszervi
szakértő

,


Az alagút szindrómáról


Alagút szindrómáról beszélünk, ha valamely környéki (perifériás) ideg nyomás alá kerül az azt körülvevő ínak, izmok vagy csontos csatornák által. A környéki idegek látják el érző és mozgató funkcióval végtagjainkat, ezért fontos, hogy az első tünetek jelentkezésekor forduljunk szakorvoshoz.
alagút szindróma
  • sérülés, törés, vagy gyulladás kiválthatja a környéki idegek nyomódását
  • hegesedés és csontkinövés is szűkítheti a csatorna átmérőjét
  • különböző betegségek is okozhatják: diabétesz, pajzsmirigy alulműködése, reumás sokízületi gyulladás, köszvény
  • az érintett végtag túlerőltetése, rendszeres-monoton használata
alagut szindroma diagnózis
A nyomás alá került ideg idővel egyre fokozódó tüneteket okoz. Először az éjszakai órákban fájdalom és zsibbadás jelentkezik a nyomás alá került ideg által ellátott területen. Később a panaszok egyre gyakoribbá és zavaróbbá válnak, és már a nappali órákban is jelentkeznek. Kezelés nélkül a tünetek tovább erősödnek, érzékkiesés, szűnni nem akaró égő érzés és kisugárzó fájdalom lép fel. Végül akár izomgyengeség vagy izomsorvadás is kialakulhat az adott területen.
alagutszindroma röntgen

Carpalis alagút szindróma

Kéztő alagút szindrómáról beszélünk, amikor az alkar hajlító izmait és több kis kézizmot beidegző ideg (Nervius medianus) a csukló magasságában összenyomódik az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által. Az állapot létrejöhet foglalkozási ártalomként a csukló, illetve az alkar túlerőltetésekor, vagy az ujjak rendszeres, monoton használatakor (számítógép billentyűzet és egér túlzott, hosszadalmas használata) a kéz és a csukló túlzott fizikai igénybevételét követően (nagy súlyok emelgetésekor), melynek során a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjak végén, eleinte bizsergés, zsibbadás, majd érzékelési zavar (paraesthesia), érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel. A csukló rendszerint nyomás érzékeny, és a fájdalom annak mozgatásakor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba sugárzik. alagutszindroma röntgen

Cubitalis alagút szindróma

Könyök alagút szindróma leggyakrabban sportolóknál és nehéz fizikai munkát végzőknél alakul ki. Legtöbbször a könyököt ért sérülés, vagy ízületi probléma felelős a szindróma okáért. A könyöklés, a sok írás, vagy a túlzott mobiltelefon használat miatt is elnyomódhat a perifériás ideg (Nervus Ulnaris). Elsősorban a gyűrűs és a kisujjban, tenyérben jelentkezik zsibbadás, főleg éjszaka. A kellemetlen zsibbadáshoz égő fájdalom társul, mely kisugározhat az alkarba. A panaszos kéz gyakran ügyetlenebb, a finom mozgások végzése és a kisujj hajlítása is nehezítetté válik. Amennyiben a betegséget nem diagnosztizálják időben, akkor a kéz belső izomzat is elsorvadhat.

Ha az alkarban lévő singcsonti ideg egyik ága kerül nyomás alá (Nervus Ulnaris), akkor Guyon alagút szindrómáról beszélünk. Kialakulásának oka lehet:

  • megerőltető fizikai munka
  • singcsont törése
  • tartós nyomás a kisujjpárnán (pl. mankózás, biciklizés)

Főbb tünetei a gyűrűs- és a kisujj zsibbadása, amely az alkarba sugározhat. Az ujjak izomzata is gyengülhet, izomsorvadás alakulhat ki.

Az első lépés az alagút szindróma diagnosztizálása, mely ENG (elektroneurográfiás) vizsgálattal történik. A vizsgálat során az idegeket elektromos árammal ingereljük, hogy ezáltal információt kapjunk a környéki idegek állapotáról és vezetési sebességükről. A módszerrel kideríthetjük, hogy mely idegek vannak nyomás alatt, és azok mennyire károsodtak.

Korai diagnosztizálás esetén a kezdeti stádiumban az alagút szindróma konzervatív (nem műtéti) módon is gyógyítható. A legelső fázisban a kéz-csukló-felkar középállásban történő rögzítése, gipszelése javasolt, akár nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával egy időben. Amennyiben ez a módszer nem hoz javulást, úgy az adott terület fizioterápiás kezelése szükséges gyulladáscsökkentés céljából. Ha a konzervatív kezelés nem segít, műtéti megoldás javasolt. Ilyenkor a leszorító köteg átmetszésével az ideg felszabadul, és a panaszok megszűnnek. A műtét utáni rehabilitációs tornának nagy szerepe lehet az izomerő visszatérésében.

Ha más betegség (diabétesz, pajzsmirigy alulműködés, reumás sokízületi gyulladás, köszvény) váltja ki a panaszokat, akkor az elsődleges betegséget kell kezelni és megszűntetni.

Kezelhetjük az érintett területet Kinezio Tape-pel, amely csökkenti a gyulladást és a fájdalmat. A tapasz fennmaradhat több napon keresztül, és mivel rugalmas, ezért a pácienst nem akadályozza a mozgásban. A gyulladást csökkenthetjük nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és kenőcsökkel. Fizikoterápiával és gyógytornával sokat javíthatunk a fájdalmas végtag állapotán. Az egyik leghatékonyabb gyógytorna technika a Perifériás idegmobilizáció. A módszer lényege a becsípődött, letapadt perifériás idegek felszabadítása a nyomás alól. A kezelés csökkenti az érintett területen kialakult fájdalmakat, érzészavart, majd helyreállítja a végtag funkcióját. Ha a konzervatív kezelések nem segítenek, akkor műtéti megoldásra van szükség. A műtét során felszabadítják az ideget a kompresszió alól egynapos sebészet keretein belül.


A carpalis alagút-szindrómáról

Számos kézbetegség közül az egyik legalattomosabb a kéztő alagút-szindrómája (carpalis alagút-szindróma), melynek lényege, hogy a kézhez futó egyik ideg nyomás alá kerül a körbevevő ínak, izmok vagy csontok által alkotott csatornában, azaz alagútban. A probléma alattomossága a tünetek megjelenésében és lassabb-gyorsabb fokozódásában rejlik.
A tünetek váratlanul, passzív állapotban jelentkeznek először. A folyamat általában éjszakai kézzsibbadással kezdődik, melyet esetleg fájdalom kísér. Ha már felébredünk ilyen panaszra, az már nyugtalanító lehet. Gyakran előfordul, hogy a nappali órákra megszűnnek a panaszok, ezért sokan nem veszik komolyan az első jeleket. Azonban az alagút-szindróma tünetei maguktól nem csillapodnak, egyre sűrűbbek lesznek a zsibbadásos-fájdalmas időszakok, és egy idő után már nem csak éjjel, hanem napközben is gondot okoznak. Mivel idegi problémáról van szó, a hétköznapi fájdalomcsillapítók nem igazán hatásosak, és ha sokáig kezeletlen marad, akár érzéskiesés, érzészavar vagy az ideg tartós károsodása, az izmok sorvadása is bekövetkezhet.

Mit tehetünk ellene?
A kiváltó okok sokszínűsége miatt megelőzésről sajnos nem beszélhetünk. A korai felismerés azonban kulcsfontosságú lehet. Ha felébredünk az éjszaka közepén kézfájdalom és zsibbadásérzés miatt, akkor nem érdemes tétovázni, minél előbb kézsebész szakorvos felkeresése ajánlott. A fizikális vizsgálat mellett az alagút-szindróma gyanújának tisztázása érdekében ENG vizsgálat elvégzése is szükséges. Kezdeti stádiumban az alagút-szindróma jól kezelhető fizioterápiával (speciális gyógytorna, masszázs, ultrahang-terápia, TENS kezelések), azonban később már csak a gyors műtéti beavatkozás segíthet.